2016.10.09 -et írunk. Tegnap Mikayla -val fotóztunk New Yorkban. Utcai képeket terveztünk, de az időjárás nem volt a barátunk, ezért a lakásukat használtuk stúdiónak. Ő 21 éves, amerikai állampolgár, és profi táncos, és szeretne egyszer majd modellkedni. 15 éves kora óta kollégiumban lakik, és jövőre fogja befejezni a tanulmányait.
Mielőtt bármilyen fotózást elkezdenék, mindig beszélgetek a modellel, ( megjegyzem, számomra mindenki modell, aki a kamerám elé áll ), szóval beszélgettünk, hogy milyen stílusú és típusú képekben gondolkodik, mit vár a fotózástól, mik a céljai a képekkel, no meg az utolsó kérdés, hogy miért velem szeretné megvalósítani az elképzeléseit.
A beszélgetésünk nagyon tanulságosnak bizonyult amit megengedett, hogy megosszak a kedves olvasókkal.
New York elvileg az álmok városa itt mindenki megtalálhatja a számításait. Ezt látjuk a filmekben, ezt közvetíti felénk Amerika. Ám a valóság az, hogy itt a többszörösét kell valakinek nyújtani ahhoz, hogy befusson, mint bárhol máshol a világon. Kiderült, hogy nagyon jó tanártól tanul táncolni, nagyon szorgalmas, de nehéz nap mint nap szembesülni azzal, hogy a próbákon vannak nála sokkal tehetségesebb emberek.
Ez sokszor önbizalomhiányt szül nála, mely akarva - akaratlanul rányomja a bélyegét a mindennapokra. Itt a fiatalok könnyen válnak egyfajta géppé, akik menetelnek a cél felé és eközben nem élik meg a fiatalságukat. Vagy pont az ellenkezője, túlzott formában is megélik és kiégnek.
Érdekes volt hallgatni az ambícióit, hogy mindezek ellenére tud hinni abban, hogy ő lehet olyan táncos, aki egyszer egy világhírű táncos csapat tagjaként bűvölheti el a közönséget és akinek hatalmas rajongó tábora lesz. Teljesen egyet értek a törekvéssel, hiszen itt senki sem mondja a másiknak, hogy te tehetségtelen vagy, ne csináld, hanem azt emelik ki amit jól csinál. Ez kishazánkban sokszor pont fordítva van, inkább letörik az emberek egymás lelkesedését, ezzel elvéve a lehetőséget, hogy kibontakozhassanak.
Ami itt kint a világ fővárosában nagyon kell, az az önmagunkba vetett hit. Hiszen egy pozícióra 10X, 20X vagy akár 50X is többen állnak sorban mint bárhol máshol. De a hit még kevés ahogy beszélgetünk elmondta, hogy mi a titka.
A titok, hogy úgy gondolja megtalálta azt, hogy ő maga mitől egyedi. Mitől különleges és elkezdi mind a táncban, mind pedig a való életben kihangsúlyozni, így az emberek az egyediségét veszik észre először.
A beszélgetést és ismerkedést követően körbejártuk a helyszínt és belekezdtünk a fotózásba.
Itt adta fel a leckét nekem, mert ezt az egyediséget kell észre vennem és kiemelnem a fotókon röpke 2 óra alatt. Mindezt úgy, hogy a képeket leginkább monochrom színvilágban képzelte, kissé flegmatikus, művészi megközelítéssel.
Szerencsére nem voltam magamra hagyva ebben, mert az anyukája is jelen volt és ő egyből büszkén elmondta, hogy szerinte mitől egyedi a lánya. Jelenleg amíg nem fejezi be az iskolát, addig a modell pályára sem tud lépni, de az általa kitalált koncepcióban nagyon tud hinni.
Az utolsó kérdésre a válasz, hogy miért pont velem képzeli el a portfóliója megvalósítását, csak annyi volt, hogy megnézte a referencia képeket és úgy érezte, hogy ez az a stílus amit ő keres.
• A CV / portréfotózásról, itt olvashat bővebben
• A portfólió / társkereső fotózás szolgáltatásról, itt olvashat bővebben
• A fehérneműs -, és művészi aktfotós szolgáltatásról, itt olvashat bővebben
