A jelenlét kutatása · 1999 óta
Bánhalmi Norbert fotográfiai életműve · portrék, könyvek, kiállítások és emberi történetek 1999 óta
A teljes életmű központi kérdése
1999 óta ugyanazt a kérdést követem: mikor tűnik el a szerep, a póz és az önvédelem, és mikor válik valaki valóban jelenlévővé a képen?
Katonai dokumentáció, hajnalig tartó klubéjszakák, daganatos betegség után újrakezdő nők történetei, New York utcái, könyvek, kiállítások, közösségi munka és vezetői portrék: a témák változtak, a figyelem nem. A BANHALMI ART ennek az egész életen át tartó kutatásnak a képeit és ellenőrizhető forrásait őrzi.
A kurátori tézis megnyitása → EUFÓRIA — A jelenlét anatómiája →
Egy pohár bor mellett, őszintén
“Engem sosem a tökéletes arc érdekelt. Az a pillanat érdekel, amikor valaki megfeledkezik a fényképezőgépről, és végre megmutatkozik belőle valami igaz.”
Képek, amelyekhez újra meg újra visszatérek
Ezekhez a képekhez térek vissza a leggyakrabban. Nem a legjobbak listája — inkább az, ami megmaradt bennem az 1999 óta készült portrékból, megbízásokból, utcákból és közösségekből.
Bemutatkozás
A fotográfiához nem egyenes út vezetett. Informatikából, dokumentációból, csapatmunkából és nagyon sok emberi találkozásból épült fel.
1979-ben születtem Budapesten. Anyai ágon több generáción át jelen volt a festészet, a tervezés, a kézzel végzett alkotás és a fotográfia. Nem kész művészeti programot örököltem, hanem egy olyan közeget, amelyben természetes volt létrehozni valamit.
1999-ben a Magyar Honvédség Híradó és Informatikai Parancsnokságán dolgoztam informatikai és távközlési területen. A belső eseményeket is fényképeztem, a képek pedig kiadványokban és online felületeken jelentek meg. Itt jött létre a HIPStudio nevű médiastúdió.
A honvédségnél a fotózás elsősorban feladat volt. Pontosan kellett dolgozni, gyorsan kellett dönteni, és tudni kellett, hogy egy eseményt nem lehet még egyszer megrendezni. Az informatikai háttér közben arra tanított, hogy ne csak egyetlen képet lássak, hanem a teljes folyamatot is: hogyan készül el, hogyan jut el a felhasználóhoz, és hogyan marad később visszakereshető.
2006-tól a HIPStudio önálló keretek között folytatódott. Rendezvényeket, klubokat, autós eseményeket és a Hungaroring programjait dokumentáltuk nagy fotóscsapattal. A Roxy Rádió, a Rise FM és a Coke Club hivatalos fotósai között is dolgoztunk.
A partyfotózás lett az igazi portréiskolám. Hétvégéről hétvégére sok embert kellett néhány másodperc alatt előnyösen lefényképezni. Nem volt idő hosszú beállításokra. Gyorsan kellett észrevenni, mi áll jól valakinek, mikor enged el egy védekező gesztust, és melyik pillanatban mutat többet magából annál, amit eredetileg meg akart mutatni.
Több tízezer portré után értettem meg, hogy a jó portré nem az arccal kezdődik. A bizalommal kezdődik. A technika fontos, de önmagában kevés. A fényképezett embernek éreznie kell, hogy nem ítélet készül róla, hanem egy kép, amelyben magára tud ismerni.
Később ebből nőtt ki a művészeti portré, a könyvek, a kiállítások és az vezetői portréfotózás is. Más lett a helyszín és más lett a feladat, de az alap ugyanaz maradt: meglátni az embert a szerepe mögött, majd olyan képet készíteni, amely nemcsak jól néz ki, hanem jelentése is van.
Egy súlyos baleset után tudatosabban kezdtem építeni a saját nevemhez kapcsolódó alkotói pályát. A New York-i kiállítás, majd az ezt követő könyvek és művészeti projektek megerősítették, hogy a dokumentáció mellett önálló szerzői munkára is szükségem van.
A Covid után váltam szét: a megbízásos fotográfia azóta önálló szakmai oldalon él, ez a felület pedig az életműé.
A HIPStudio története közben tovább alakult. Németh Tímeával létrehoztuk a Flúgos Futam jótékonysági rendezvénysorozatot, később pedig közösen megalapítottuk a HIPStudio Kft.-t. Amikor Bécsbe költöztem és létrehoztam a Norbert Banhalmi e.U.-t, a társaságban lévő tulajdonrészemet átadtam neki. A szakmai együttműködés nem szakadt meg: Ausztriában és Magyarországon továbbra is stratégiai partnerekként dolgozunk.
A budapesti stúdió működését később Speier Viko vette át. Viko 2018 óta a stratégiai partnerem, OM SYSTEM nagykövet, és a BANHALMI AmCham Austria kapcsolatait is ő kezeli. A budapesti és a bécsi jelenlét ezért nem két külön történet, hanem ugyanannak a munkának két bázisa.
Ma Bécsben élek és dolgozom, miközben Budapest továbbra is része a szakmai életemnek. A munkám a dokumentációtól a művészeti projektekig, az vezetői portrétól a vizuális stratégiáig terjed. Nem érzem ezeket külön pályáknak. Mindegyikben ugyanaz érdekel: hogyan lehet egy emberi találkozásból olyan képet létrehozni, amely később is őriz valamit abból, ami ott történt.
Pályaív
Az életút itt nem különálló dátumok sora. Minden korszak együtt mutatja meg, mi történt, milyen könyv vagy kiállítás született belőle, és hogyan jelent meg a nyilvánosságban.
01 · 1979–1998
Budapesten születtem. Anyai ágon több generáción át jelen volt a festészet, a tervezés, a kézzel végzett alkotás és a fotográfia. Ez nem kész művészeti pályát adott, hanem természetes kapcsolatot a vizuális gondolkodással.
Ehhez a korai szakaszhoz nem állítunk utólag mesterséges külső bizonyítékot.
02 · 1999–2006
A MOL Y2K projektben informatikusként vettem részt. Itt kezdődött el a digitális képalkotás az életemben: saját elhatározásból kezdtem fényképezni a projektet az akkori legegyszerűbb, 1,3 megapixeles digitális fényképezőgéppel. Később a Magyar Honvédség Híradó és Informatikai Parancsnokságán informatikai és távközlési területen dolgoztam, miközben belső eseményeket dokumentáltam. Ebből a technikai és dokumentarista tapasztalatból nőtt ki a HIPStudio kezdete.
Ehhez a korai szakaszhoz nem állítunk utólag mesterséges külső bizonyítékot.
Szerzői visszaemlékezés
03 · 2006–2013
A HIPStudio önálló keretek között folytatódott. Klubokat, rádiókat, autós rendezvényeket és a Hungaroring eseményeit dokumentáltuk. A hajnalig tartó klubéjszakák, a gyorsan változó helyzetek és több tízezer emberi találkozás tanított meg arra, hogy a jó portré nem az arccal, hanem a bizalommal kezdődik.
04 · 2014–2016
A megbízásos munkák mellett személyes sorozatokat kezdtem készíteni női történetekről, az apaságról és a közös múltról. New York nemcsak helyszín volt: megváltoztatta, hogyan látom az ember, a város és a nyilvános tér kapcsolatát.
05 · 2017–2018
A Szösszenetek, az Ébredés és A Nő világa korszakában a fotográfia könyvvé, kiállítássá és közös nyelvvé vált. A személyes tapasztalat, a betegség utáni újrakezdés, a test, az intimitás és a női élet fordulópontjai egymással összekapcsolva jelentek meg.
06 · 2018–2022
Az OM SYSTEM együttműködés, a digitális kiállítások, a balett, a tanítás és a közösségi projektek megmutatták, hogy a fénykép többre képes egy kész képnél. Embereket hozhat össze, beszélgetéseket indíthat és segítheti a tanulást.
07 · 2023–2026
A Bécs és Budapest közötti munka közelebb hozta egymáshoz a művészeti sorozataimat, a közösségi projekteket és a portréfotózást. A Touch, az Én a Nő, a Más kép / Más és a Femme Fatale a testet, az önazonosságot és az emberi kapcsolatokat mutatja meg különböző oldalakról.
08 · Jelen
A BANHALMI ART egy helyre rendezi a projektjeimet, könyveimet, kiállításaimat, interjúimat és filmjeimet. A művészeti archívum és a szakmai oldalam más célt szolgál, de ugyanabból az életből és munkából nőtt ki.
09 · 2026–2027 · fejlesztés alatt
Az EUFÓRIA a művészeti és az alkalmazott fotográfia egész életemen át jelen lévő kettősségét foglalja össze. A projekt része a 2026. március 15-én, a budapesti Hősök terén készített Magyar Péter-portré is. A képet az archívum kizárólag az EUFÓRIA összefüggésében kezeli; nyilvános forrása és szerzői attribúciója a Wikimedia Commons rekordban ellenőrizhető.
Könyvek · 2017–2018
Három könyv, és egyik sem a kiállítások melléktermékeként született. Az Ébredés Dr. Dank Magdolna, Elek Erika és Csernus Imre közreműködésével készült; A Nő világa szöveges rétegét Vámos Miklós és Lénárt Éva adta. A fényképek mellett a megszólalók saját szavai is megmaradtak — ezért ez a három kötet a legpontosabb személyes dokumentum, amim van.
Az Ébredés projektből született könyv tizenkét nő történetét őrzi, akik nőgyógyászati daganatos betegség után beszéltek a saját újrakezdésükről. A tizenöt fénykép mellett az ő szavaik is a munka részei.
ISBN 978-963-12-8663-2A költészet, a fotográfia és a mozgókép közös projektje Vincent & Vincenttel, Kovács Olgával és Telekes Péterrel. A kiállítás minden helyszínen ugyanazt az anyagot vitte tovább, miközben a befogadás környezete folyamatosan változott.
ISBN 9786150000534A projekt a női élet kilenc átmenetét követi a pubertástól az öregedésig. A portrék, a személyes történetek és a szövegek együtt mutatják meg, hogyan változik az önkép az élet különböző szakaszaiban.
ISBN 978-615-00-1829-4Kiállítások · 2014–2027
Húsz kiállítás 2014 és 2027 között, Budapesttől New Yorkon és Bécsen át Tihanyig. Mindegyik egy konkrét helyzetből indult: harmincegy nő retusálás nélkül, apává váló férfiak, ötvenhatos menekültek New Yorkban, balettnövendékek próba közben, mesterséges intelligenciával készült portrék. Nem rangsor — időrend.
Készülő kiállítás · 2027. november
Van egy kettősség, ami végigkísérte az egész eddigi életemet. Alkalmazott fotográfus vagyok — és művész. Megbízások, határidők, briefek az egyik oldalon; belső víziók, csendek, kérdések a másikon.
2025. március 2. · CITYgalleryVIENNA, Bécs
A femme fatale alakját a bécsi alkotótársaimmal nem kész klisékből, hanem személyes történetekből próbáltuk újraértelmezni.
Veszprém
Szele Zsófia verseket ír krónikus betegségről és ápolásról, én pedig fotókkal válaszoltam rájuk. Csendes munka, Veszprémben, arról a fajta kitartásról, aminek soha nem tapsol senki.
2024. február 14. · Bécs · 2024. május 15. · München · Everness
Az érintés túl régóta áll gyanú alatt. Bécsben és Münchenben úgy fotóztam a tantra masszázst, amilyennek valójában találtam: meleg, aranyszínű, sietség nélküli gondoskodásként egy másik ember iránt.
Bewusst Sein Im Fokus, Bécs
Egyetlen nőiség-definíció sem élte túl ezt a projektet, hála istennek. Kollektív mozaik lett belőle — sok nő, sok ellentmondás, felkínált végkövetkeztetés nélkül.
Rege Galéria, Tihany
Mesterséges intelligenciával készítettem portrékat, majd valódi fényképekként mutattam be őket. A kiállítás azt vizsgálta, mennyire könnyen fogadunk el hitelesnek egy meggyőző képet.
Club Skinos, New York
Magyar fotósok közül elsőként vittem művészi aktot a blokkláncra, méghozzá egy jótékonysági aukcióval egy manhattani klubban. Félig provokáció, félig őszinte kérdés: mit is jelent az, hogy „hiteles”, a digitális kultúrában?
Rege Galéria, Tihany
A fotózásban töltött huszadik évemre szándékosan nem nyomtattam ki egyetlen képet sem. Két évtized munkája futott egyetlen, végtelenül változó digitális vásznon a tihanyi Rege Galériában — abban a galériában, amit társalapítottam és azóta is kurátorkodom.
Rege Galéria, Tihany
A Magyar Nemzeti Balett Intézettel azt néztük meg, mibe kerül valójában, ha valakivé akarsz válni. A fegyelem, az esések, a vízhólyagok, a hajnali hatos felkelés, miközben a többi gyerek alszik.
2017–2018 · Budapest · Noszvaj · Veszprém
Ez áll a legközelebb hozzám, és erről a legnehezebb beszélnem. Nőgyógyászati daganatos betegség után élő nők, a hegeikkel fotózva — nem sebként, hanem a túlélés bizonyítékaként.
2018. szeptember 7. · Stefánia Palota, Budapest
Kilenc átmenet, amin minden nő keresztülmegy — pubertás, anyaság, változókor, öregedés, mindazok az állomások, amikről a divatvilág úgy tesz, mintha nem léteznének.
Long Island, New York
A balerinák nem a színpadon fogtak meg, hanem mellette. Tetőkön, zebrákon, a taxidudát megelőző két másodpercben. Minden, amit a színpadon csinálnak, milliméterre kontrollált; engem az az ezredmásodperc érdekelt, amikor a kontroll elenged.
2018. január 25. · Városháza, Budapest
Csoportos kiállítás a Városházán, ahol pont az én New York-i képeim képviselték Gödöllőt. Élveztem ezt az iróniát — egy kis magyar város, amely Manhattan képein keresztül szólal meg.
2017. szeptember 3. · Stefánia Palota, Budapest · később vándorprojekt
Baráti játék, ami gyönyörűen elszabadult. Vincent & Vincent írt, Olga és Péter előadott, én fotóztam, és valahol a közepén vándorkiállítás lett belőle, amely minden városban újratalálta magát.
Bálna, Budapest
A legszemélyesebb. Amikor a saját világom a feje tetejére állt, azt tettem, amihez egyedül értek: fogtam egy fényképezőgépet, és más férfiakra irányítottam, akik ugyanabban a viharban álltak.
Magyar Ház, New York
New Yorkban olyan emberekkel találkoztam, akik a zsebükben hordták 1956-ot. Szó szerint: fényképek, egy kulcs, egy keresztelőkanál — az az egyetlen tárgy, amit kifelé menet felkaptak.
Stefánia Palota, Budapest
Egy nő sosem csak egy nő. Ez volt az egész kiindulópont. Le akartam fotózni a teljes érzelmi spektrumot — azt a távolságot, ami aközött feszül, amit a világ elvár tőled, és amit reggel hétkor valóban látsz a tükörben.
Stefánia Palota, Budapest
Ez volt az első igazi állításom, és a mai napig vállalom minden szavát. Harmincegy nő, retus nélkül, trükkök nélkül, digitális sebészet nélkül.
Millenáris Velodrom, Budapest
A pin-upot általában nosztalgiaként kezelik, vagy ami rosszabb, jelmezként, amit kibérel az ember egy délutánra. Én sosem így láttam.
Magyar Ház, New York
New York megváltoztatta, ahogy látok. Nem azt, ahogy fotózok — azt, ahogy látok.
Kapcsolat
Kiállítással, archívumi anyaggal, publikációval, művészeti együttműködéssel vagy képfelhasználással kapcsolatban közvetlenül elérhető vagyok. A megbízásos fotográfiai és vizuális stratégiai munkák külön szakmai oldalon találhatók.
1111 Budapest, Magyarország · 8-as kapucsengő
1010 Wien, Ausztria · 9-es kapucsengő
+43 677 616 55592 WhatsApp
A professzionális oldal
Az vezetői portré-, vizuális branding- és vállalati fotográfiai megbízások a BANHALMI professzionális weboldalán találhatók.
Források és dokumentáció
Wikipédia-szócikk, Wikimedia Commons-gyűjtemény, Wikidata-azonosító és sajtóarchívum — hogy az itt olvasható állítások ellenőrizhetők legyenek.
Google Analyticset használok, hogy lássam, hányan találnak ide. Semmi mást, se hirdetés, se profilalkotás. Rendben? Adatvédelem
